2022-ben dobta piacra új, rendkívül aero-fókuszált Oltre RC-jét. A Specialissima korábban a márka de facto „mászós” kerékpárja volt, és bár a fő súlyadat minden bizonnyal úgy tűnik, hogy életben tartja ezt a hagyományt, a fejlesztéseket követően már igazi all-rounder lett, csakúgy, mint az új Specialized Tarmac SL8, vagy gyakorlatilag minden új csúcskategóriás országúti kerékpár.
“Egy bizonyos áron túl, és bizonyos márkáknál különösen: a kerékpár státuszszimbólummá válik. Ez ennél a modellnél is helytálló, de sokkal inkább olyan, mint egy dobogóra szánt versenygép.”
Sokan el vannak keseredve az új formától, mások pedig épp ezért vágynak utána. Egyes napokon én is hiányolom a klasszikus formát, máskor pedig meg vagyok győződve arról, hogy gyönyörű. Céltudatos és szögletes, de közel sem olyan feltűnő, mint az Oltre. Mintha az Oltre dolga lett volna, hogy mentálisan felkészítsen erre az új Bianchi-sziluettre. Azt hiszem, ha nem olasz lenne kevésbé lennék ellene a szögletességnek. Ezt szem előtt tartva azt hiszem, hogy én azoknak a táborát fogom erősíteni, akiknek nagyon tetszik az új megjelenés.
A szubjektív esztétikán kívül rengeteg tervezési munkára van szükség, amelyek közül a súly nyom a legtöbbet a latba. A sajtóközlemény szerinti 6,6 kg-os súlyadatot +/-5%-os hibahatárral publikálták, ami azt jelenti, hogy 6,93 kg és 6,27 kg között lehet valahol. Nálam a mérleg 6,56 kg-ra billent a kulacstartók, pedálok és a mellékelt computer mount nélkül, így ez lett az általam valaha tesztelt legkönnyebb kerékpár. Ennek a súlycsökkentésnek a nagy részét a bringa hátsó részén sikerült elérni, hasonlóan a Tarmac SL8-hoz. A támvillák sebészi vékonyak a korábbi modellhez képest, és bár a láncvillára nem vonatkozott ugyanaz a diéta, azok is karcsúbbak lettek. A nyeregcső ék/bilincs és még a váltófül helyét is kimarták, hogy további grammokat nyerjenek.
A kerékpár első részén az aero felülmúlja a súlyt; a levegő tisztán és zavartalanul áramolhat és ez az, ahol a legnagyobb előny érhető el. A Reparto Corse integrált kormánya aerodinamikai szempontból hatalmas előnyt jelent, sőt, könnyebb is, mint egy hagyományos kormány-stucni kombó. A Tarmachoz hasonlóan a fejcsövön van egy orrkúp formájában kiálló kiemelkedés, amely ebben az esetben nemcsak a levegő könnyebb áttörését szolgálja, hanem egy tölcséren keresztül le is vezeti azt az “aeroszán” segítségével az alsó cső elülső oldalán. A gyári adatok alapján pedig ez a Specialissima gyorsabb lesz, mint egy aeromodell, ami a lejtőket illeti. Minél gyorsabban haladsz, annál nagyobb az aerodinamikai tényező, ez a kerékpár pedig annál nagyobb különbséggel lesz gyorsabb, mint az Oltre, minél lassabb a kerékpáros.
“A márka új, saját kerekeire való csere is szerepet játszik a hihetetlenül alacsony súlyban: a 33 mm mély RC kerékszett mindössze 1380 grammot nyom 26 mm-es Pirelli P-Zero TT gumikkal és latex belső tömlőkkel. Ez egy határozottan olyan kerékpár, amelynek célja, hogy az egyik legjobb pehelysúlyú gép legyen.”
Valószínűleg senkit nem fogok megdöbbenteni, hogy egy ilyen kis tömegű bringa rendkívül jól mászik. Nem hiszem, hogy ez valaha is kétséges volt, de bármennyire is nagy a különbség a súlyát tekintve, ez a tulajdonsága főleg a vázgeometrián múlik. A nyereg pedig annak ellenére, hogy elsőre kényelmetlennek tűnt, a hátul felfelé húzódó élek valóban segítik korlátozni a mozgást, ha síkpályán haladunk.
A modern, ultrakönnyű bringák esetében a légellenállási együtthatót kell figyelembe venni. A Specialissima egyenes vonalban és sekélyebb emelkedőkön való sebességét tekintve valóban aero kerékpárként viselkedik. Ezt segítik a rendkívül gyorsan gördülő kerékagycsapágyak és a rendkívül gyors TT abroncsok. Felhúzva, bekönyökölve, és a nyeregből kiállva belelépni a pedálokba tényleg örömteli élmény volt vele. Amikor sprintet nyitottam egy emelkedőn gyors, guruló indulásból, azon kaptam magam, hogy a megszokottnál keményebb sebességfokozatba kellett váltanom, annyira könnyű volt a gyorsítás. Olyan érzés, mintha minden pedálfordulat finom változásokat idézne elő a sebességben, nem pedig állandó tempót. Ezt a kis súlyból fakadó enyhén izgató menetérzetet a kezelhetőségi jellemzők erősítik. A mászást tekintve a kezelhetőségen lehetne fejleszteni: a hirtelen széllökéseket tekintve némileg még ideges.
“Nem nagyon foglalkozom a statisztikákkal, mert a személyes erőnlét, az időjárás ingadozása és mindenféle dolog közrejátszik, és messze nem ismételhető meg. De az, hogy elég zord időben egyedül bírom a 31 km/h-s sebességet 70 km-en, bizonyítja ennek a gépnek a tiszta teljesítményét.”
És ezzel eljutok a Specialissima lényegéhez: úgy tűnik, a Bianchi válaszúthoz érkezett a márkaidentitás tekintetében. Sok olasz kerékpármárkához hasonlóan az Övék is át van itatva történelemmel, mint megannyi szivacsujj, amelyet kávélikőrbe áztatnak a tiramisu elkészítése előtt. Úgy tűnik, hogy a Bianchi a hagyományt háttérbe szorítva egy új irányt vett: “teljesítmény mindenekfelett” címszóval. Szinte már csak az a csipetnyi Celeste-zöld idézi fel bennünk a hajdani napokat, mintha más nem is maradt volna belőlük.
Ez egy világszínvonalú kerékpár, méltó egy WorldTour csapathoz (lásd: Team Arkea Samsic). Abszolút megérdemli a helyet és értékes másodpercekhez segíti majd a versenyzőket. Ugyanabban az árkategóriában található, mint a többi csúcskategóriás versenykerékpár és bár nem feltétlenül mondanám, hogy olcsó, de messze van a csúcstól.
Összegzés
A teljesítményét tekintve ez egy szenzációs kerékpár. Gyors, jól irányítható, könnyen kezelhető és hihetetlenül fürge az emelkedőkön. Ha egy kerékpárt szeretne, ami segít elvinni az Andrássy-úti KOM/QOM-ot, akkor ez határozottan az. Minden bizonnyal a Bianchi márkanév mellett ami a leginkább kézzelfogható indoklásnak tűnik, az az árcédulája, legalábbis csúcskategóriás versenytársaihoz képest biztosan.
Bianchi Oltre Comp, Pro és RC modellekről itt olvashatsz.
Forrás:
Will Jones, Cyclingnews
A cikket itt tudod megtekinteni
Képek:
Németh Miklós, Bringaland