A szezon végeztével szeptemberben szoktuk tartani a csapatépítő összejöveteleinket és ilyenkor Krisztián kollégámmal/barátommal rendre bringával megyünk el a helyszínre, tavaly a Balatonra, idén Orfűre. Orfű sem egy elérhetetlen cél 1 nap alatt, kb. 220 km, de mivel kora délutántól programunk volt, ezért úgy döntöttünk, hogy egy két napos gravel, bikepacking túrát tervezünk.
.jpg)
Krisztián (alias Kolombusz Krisz) már jóval tapasztaltabb ezen a területen, így nyugodtan vállaltam be az ő vezetése mellett a túrát.
Úgy készültünk, hogy Budapestről indulva, Ozora településen – esetleg a fesztivál területén – alszunk meg. Sátrazást terveztünk, kempingben vagy vadkempingezve. Ennek megfelelően a váltóruha (bringás és utcai), esőszett mellett vinnünk kellett sátrat, derékaljat, hálózsákot, illetve a szokásosat: útközbeni frissítőt, vacsorát, reggelit, „konyhai kiegészítőket”. Nekem egy alap bikepacking szettem van, ezért és a lehetőség miatt úgy döntöttem, kipróbálom a Geosmina táskáit.
Hátra a 15L-es hátsótáskát használtam, középre az 3,5L vázcső táskát, felülre a 0,6, illetve az 1L felsőcső táskát, előre a cargo cage villa táskát és kormánytáskát raktam fel. Volt még egy egyedi nasi táskám, amit egy hazai handmade gyártó, a „Rágcsáló” készített nekem. ;-)
Pakolás szempontjából a kormánytáskába kerültek az alvós szettek – hálózsák, sátor, derékalj, stb. – a villatáskába raktam a szerszámokat, tartalékbelsőt, esőhuzatokat. A felső vázcsőre kerülő két „zselé táskába” a frissítőket, zseléket, szeleteket és a fontosabb dolgokat tettem (pl. lakáskulcs), ami jó, ha szem előtt van. A középső váztáskába kerültek a lámpák, akkuk, töltők, a nagyobb rekeszbe az ételek egy része. A hátsó, 15 l-es nagy táskába a tisztasági csomag, a váltó bringás ruha és utcai ruha, váltócipő került, hogy ha letettük a „lantot”, akkor „kényelmesbe” tudjam helyezni magam.
A táskákról
A táskák alapanyaga elsőre elég egyedinek tűnik az általam ismertekhez képest, többféle keménységűt is használnak, pl. a váztáska kicsit lágyabb, puhább, „finomabb” anyag. A rögzítők, tépőzáras kivitelűek, elég erősek, hosszabb, rövidebb verzió is van belőle, és „bőven sok” a felrakáshoz. Sajnos a kialakítása ezeknek a rögzítő hevedereknek nem túl kifinomult, picit sprőd az élein, kicsit szorulnak a csatokban. Persze, használat alatt simán bekophatnak, megpuhulhatnak.
Ami viszont nagy előny volt a felhelyezéskor, hogy a rögzítő hevederek nem fixek, több bújtató is ki van alakítva nekik, így a váz geometriájához és a többi táskához igazítva a megfelelő helyen tudjuk rögzíteni a táskákat, egy hevederrel, akár több táskát is. Ennek például a felső zselé (amiből akár kettő is lehet!) és az alsó váztáskánál van jelentősége. A váztáska esetén a puha alapanyag sem volt feltétlenül hátrány, mert így a táska felvette, idomult a benne elhelyezett termékek alakjához.
Fontos a felhelyezésnél, főleg a nagy táskák esetén, hogy a táskákat megfelelően kitömjük, kellőképpen összehúzzuk, tömörítsük, hogy legyen tartása. A hevedereket a felhelyezést követően is könnyen és gyorsan meg lehet húzni, hogy a kellő tartást elérjük. Ennek főleg a hátsó táska, illetve az első kormánytáska esetén van jelentősége. Nálam a hátsó táska tökéletesen működött, mind méretben (15L) megfelelő volt, mind a tartása, rögzítése is jól működött. Az első kormánytáska előnye, hogy két oldalról pakolható, adott esetben könnyebben hozzá lehet férni egy-egy dologhoz, ha kell, viszont annak a kiképzése, rögzítése nem tökéletes. Mivel az alapanyaga kicsit képlékeny és nincs hozzá un. „bölcső”, ami pluszban átöleli és ad neki egy megfelelő tartást, rögzítést, használat közben kicsit elenged, főleg a gravel utakon, ahol folyamatosan rázkódásnak van kitéve. Mi az összesen 225 km-ből ca. 20-25 km-t tettünk meg terepen, ez jellemzően mezőgazdasági, döngölt földút volt, de volt, hogy a szántásba kellett mennünk 1 km-en keresztül. Itt éreztem, hogy lazult a tartása a táskának, és utána kellett húzni, igazítani a rögzítést. Ettől eltekintve, jól funkcionált.
A két zselétáska esetén a több rögzítési opció, illetve a tetszés szerint kétfelé osztható belső rekesz – így akár többféle dolgot is tudunk bele pakolni – nagy előny volt.
A villa táska esetén kapunk egy műanyag vázat is, illetve a keret alá egy öntapadó 3M szivacsot, ami védi a villát a sérüléstől. Ezzel is teljesen meg voltam elégedve, jól tette a dolgát még úgy is, hogy a Bianchi Arcadex esetén például nincs a villán csavar, azaz a táskarögzítési lehetőség, ami inkább a bringának fekete pont… Ezt úgy tudtam megoldani végül, hogy a 3M szivacsot felragasztva, ahhoz kellőképpen oda tudtam feszíteni a hevederekkel a tartót, illetve a lecsúszás ellen a táska alá is tettem egy tartóhevedert, ami megtámasztotta alulról.
.jpg)
A hátsó nagy táskába kerültek a váltó ruháim. A két szett ruha (egy bringás és egy utcai) és egy cipő kényelmesen elfért benne, még egy-két apróságot is be tudtam tenni mellé, hogy teljesen tele legyen és jól meg tudjam feszíteni. Itt is fontos volt, hogy a felrakás után a tartóhevedereket kellőképpen megfeszítsük, tömörítsük a zsákot, hogy jó tartása legyen, ne imbolyogjon. A nyeregcsőnél két db tépőzáras pánt segít a rögzítésben, illetve ezen kívül a nyeregpálcához két vékonyabb heveder. A táska teljesen korrekt volt, nem zavart nem ért hozzá a lábamhoz és itt kellő méretűek, elhelyezésűek voltak a rögzítő pántok is.
Mindegyik táska dupla falú kialakítással, vízhatlan anyagból és cipzárral készül. Ezt (hála istennek) nem tudtam tesztelni, mindössze az utolsó 3-4 km-en szitált picit az eső, de az nem volt jelentős.
A táskák esetén a citromsárga, vízálló belső bélés segíti a tájékozódást, könnyen láthatóbbá teszi a belső teret, bármelyik táskáról is legyen szó.
Összességében egy-két apróságtól eltekintve elégedett voltam a táskákkal, és ár/érték arányban jó választásnak tartom. Van ennél jobb a piacon, de jóval magasabb áron. Ilyen kor azt érdemes mérlegelni, hogy hányszor, milyen sűrűn használjuk milyen távokon a táskákat. Én évente egy-két alkalommal veszem elő, arra tökéletes választás a Geosmina táska kínálata.
